Úton Dél-Amerikában / Our journey in South America

Lassan de biztosan haladnak az előkészületek. Megvan a szállás Rio-ban, és az első önkéntes helyünket is megbeszéltük a fogadó féllel. Víztározót fogunk építeni. Vettünk túra hátizsákot, és megvan a sárgaláz oltásunk is. Hálistennek mindenféle mellékhatás nélkül. Utoljára gyerekként kaptam oltást szerintem, be voltam tojva rendesen. Persze meg sem éreztem szinte, mikor beadták. Úgy döntöttem, varratok magamnak vékony hosszú ujjú inget és nadrágot, sehol sem lehet most kapni ilyesmit így szezonon kívül.  Az elkövetkező két hét még őrült kapkodás és mindenféle rokon- és barátlátogatás lesz. De most már együtt tudunk készülődni, mert B. péntek óta apasági szabin van. Jövő áprilisig, juhéj :) ........................................................... Slowly but surely we are getting on with the preparations. We booked our accomodation in Rio and agreed vlwith our first volunteering host. We are going to join to their cistern building project. We bought a backpack and got our yellow fever

Már nem is emlékszem, mikor kezdtünk el beszélni a hosszabb dél-amerikai utazás gondolatáról, évekkel ezelőtt volt. Valahogy mindig egy ábrándos mesének tűnt nekem a gondolat, de most úgy tűnik, tévedtem. Február elejére szólnak a repjegyeink Rio de Janeiro-ba. Úgyhogy itt az ideje befejezni az ábrándozást és nekilátni a tervezésnek helyette. De kik is vagyunk mi? A Şimşekék. Én, Ivett, a kereső, aki mindenbe szeretne belekóstolni. B., a polgárpukkasztó sajátutas, férj, barát, apuka, álmodozó és kalandor. És ZG. aki a világ legédesebb kisbabája. De elsőbabás anyaként elfogult vagyok. ................................................................................... We have started to talk about the idea of a longer trip to South America ages ago. And it never really seemed to me more than a dreamy fairy tale which never comes true. But it seems I was wrong. We have our ticket to Rio de Janeiro on the beginning of February. So it's