Hazatérés
Hát itthon vagyunk. Furcsa érzés. Hiányzik az új otthonunk, az új családunk, a szabadság, az élet a farmon, a csönd. Idegennek érzem magam a konyhánkban, furcsán sterilnek érzem a lakásunkat, szokatlan, hogy ZG egész nap tiszta. Pár hónappal ezelőtt el sem tudtam volna képzelni, hogy egyszer a tisztaság fog zavarni. De talán érdekesebb nektek az, hogyan is jutottunk haza. M ájus végén kaptunk hírt a török és a magyar konzulátustól, hogy az olasz állam szervez egy repülőjáratot június 3-án az Uruguayban ragadt olasz állampolgárok részére, melyre más országok állampolgárai is vehetnek jegyet. Így elkezdtünk gondolkodni a hazatérésen. Nagyon nehéz döntés volt. Hónapok óta egy helyben voltunk, nem tudtunk utazni, de nagyon élveztük az életet a farmon. Végül úgy döntöttünk, hogy jobb, ha jövünk most, mert ki tudja, mikor lesz megint lehetőségünk, és nem szeretnénk Uruguayban tölteni a telet. Meg aztán már egyszer visszautasítottuk a segítséget, és ha még egyszer így teszünk, talán har